eroszak.jpg

 

Mit tehet a szülő?

„A szülőnek komolyan kell vennie gyermeke szomorúságát, rossz érzéseit, és próbáljon meg segíteni, már önmagában a beszélgetés is oldja a feszültséget – mondja Várnai Dóra pszichológus. – A szülő maga is kezdeményezheti a beszélgetést, vagy teremtsen olyan körülményeket, amiben a gyermek őszintén megosztja a történetét. Közösen dolgozzanak ki egy stratégiát, hogy mit fognak tenni a bántalmazó leállítására (pl. mondjon »nem«-et, próbáljon nem úgy viselkedni, ahogy az elkövető elvárja, szóljon egy felnőttnek).

A szülő sokat tehet, hogy erősítse gyermeke önbizalmát, és támogassa társas kapcsolatait (osztálytársak meghívása, közösségi programokban való részvétel).

Amikor kiderül, hogy gyermekünket bántották, ez a legtöbb szülőben a harag, a szégyen, félelem érzéseit kelti, ezzel együtt nem szabad ezeket túlreagálni, mert a bántalmazott gyermek azt hiheti, hogy mindez miatta van.

Amennyiben az osztályfőnök nem tud a bántalmazásról, neki is szólni kell – elsőként lehetőleg az osztályközösség tudomása nélkül.

Általában nem tanácsoljuk, hogy az áldozat szülője felvegye a kapcsolatot az elkövető családjával, mivel a szülők nem vívhatják meg a harcot gyermekeik helyett szülő-szülő szinten.

Hasznos segítséget nyújt Barbara Coloroso Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak - Óvodától középiskoláig: hogyan szakíthatja meg a szülő és a pedagógus az erőszak körforgását? című könyve.”

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljjol.blog.hu/api/trackback/id/tr67265705

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása