Kimondottan szerencsések azok a gyerekek, akik a nyár egy részét a nagyszülőknél tölthetik.

A ti családotokban a gyerekek nagymamákkal és nagypapákkal töltik a nyarat vagy nélkülük?

Miért is fontos a nagyszülők, szülők, gyerekek közti harmonikus kapcsolat kialakítása? Kinek is jó ez?

 nagyszulo.jpg

 

Először is nagyon jó a szülőknek, biztonságos környezetben tudhatjuk gyermekeinket. De ne feledjük, ők tesznek szívességet nekünk, ezért akkor is köszönjük meg, ha egy kicsit mások a szabályok, eltér a napirend az otthonitól.

 

Nagyon jó a gyermekünknek, mert valami olyat kap a nagyszülőktől, amit mi szülők sohasem tudunk neki megadni. Ők már felnevelték a saját gyerekeiket, az unokákat már csak szeretni, kényeztetni, feltétel nélkül elfogadni szeretnék. Egy gyerek ezeket a pozitív élményeket elraktározza, és elviszi magával felnőtt korába. Valószínű, nem emlékeznénk olyan szívesen a nagyszülőknél töltött nyarakra, ha nem kényeztettek volna bennünket.

 

Nagyon jó a nagyszülőknek, mert egy kicsi unoka érkezése új értelmet adhat az életüknek. A nagyszülőknek az unokával nem kell viselnie a mindennapi felelősséget, hiszen arra ott van a szülő. Zavartalanul élvezheti az unoka által nyújtott örömöket, és ez a saját testi, lelki problémáiról is eltereli a figyelmét.

Több nagyszülőt hallottam panaszkodni, hogy itt fáj, ott fáj, de, ha az unoka érkezik, már hajnalban felkel, süt-főz. Ha több napra marad, programot szervez, kirándulnak, strandolnak, barátokat fogadnak, festenek, gyurmáznak, olvasnak, közösen sütit sütnek, vagyis fáradhatatlanok.

 

Betty Locke, amerikai írónő Imádlak, Nagyi! címmel könyvet írt.

Alsó tagozatos gyerekeket és nagyikat kérdezett a kényeztetésről.

 

Gyerekek  szerint: "a nagyi ajándékot hoz",

                                          "érdekes helyekre visz",

                                          "odafigyel rám",

                                          "törődik velem",

                                         "szerinte tökéletes vagyok".

 

Nagyik szerint: "örömet okozni",

                                  "nevelés helyett korlátozás nélkül örülni egymásnak",

                                 " jól érezni magunkat együtt".

 

Mindegyik megfogalmazás a feltétel nélküli szeretet.

 

Nekünk szülőként ez miért nem természetes?

Félünk, hogy elrontjuk, nem jól neveljük, állandóan aggódunk, meg akarunk felelni.

 

Kedves Szülők! Nem baj, ha egy kicsit másként telnek a napok a nagyszülőknél, gyerekeink rengeteg élménnyel, testileg, lelkileg megerősödve térnek haza.

 

Ezek a kiruccanások erősítik a gyökereiket is, hagyják kinőni a szárnyaikat. Nem lehet őket "elrontani", rövid időn belül visszaállnak "otthoni üzemmódba".

 

 

kezek2.jpg

 

Épp ezért nem tartom szerencsés dolognak, ha "használati utasítást" adunk gyerekünk mellé, hogy mit szabad és mit nem szabad tennie, mikor és mit egyen, mikor feküdjön le. Azt meg különösen ne kérjük, hogy mindennap gyakoroljanak, tanuljanak.

Inkább azt kívánjuk, hogy érezzék jól magukat.

 

Te milyen emlékeket őrzöl a régi nyarakról?

Oszd meg ezen a felületen is!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljjol.blog.hu/api/trackback/id/tr667611228

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása