koszi.jpg

Ha egy harmadik osztályos kisgyermek tudja azt, hogy köszönettel tartozik a szüleinek és arra is képes hogy ezt megfogalmazza és leírja :) , mit tehet egy szülő?

Büszke, nagyon büszke a gyermekére!

 

 

vakacio_1.jpg

Véget ért ez a tanév is, nincs tanulás, különóra, csak pihenés és lazulás, napsütés és boldogság.

Harmadik osztályos kislányok, kisfiúk kérései szüleikhez....

felevleo.jpg

 

 

Egyik kislányom matematikából hármas lett.

„De anya, annak örülj, hogy csak egy hármasom van!”

Igen, ezt kell megtanulnunk!

Örülni annak, hogy boldog, derűs, kiegyensúlyozott a gyermekünk, aki eredményesen zárt egy nehéz félévet.

Véget ért az első félév!

karacsony.jpg

 

Az időjárás nem igazán a telet idézi, de három nap múlva megérkezik a karácsony. Még van egy kis idő, lehetőség a meg nem vett ajándékok pótlására.

Milyen is a jó ajándék?

jelnt.jpg

Gondoltál már az iskolakezdésre?

Várod már vagy jó lenne, ha soha nem érne véget a nyár? Már előre félsz a kínkeserves hétköznapoktól?

Természetes, az új iskolaév kezdése mindig izgalommal jár, talán egy kis aggódással is.

Miért is jó táborozni?

Élmény a gyereknek. Segíti az önállósodását, növeli az önbizalmát.

Jó a szülőknek is. Biztonságban tudhatják szemük fényét, és ezek az egy hetek, tíz napok előkészítik az elengedést, ami nekem sajnos nagyon nehezen ment.

 

sator.jpg

Egy korábban írt bejegyzésben már írtam arról, hogy nem minden családban van nagyszülő vagy más rokon, akire egész nyáron rábízhatnánk gyermekünket. A mi szabadságunk is véges. Ilyenkor érdemes körülnézni a rengeteg gyerektábort kínálók között.

 

Alaposan tájékozódjunk, milyen táborba engedjük el gyermekünket. Tudnunk kell, kik a táboroztatók. Őszintén, én csak olyan felnőttekkel engedtem el, akiket már korábban is ismertem. Így sem volt egyszerű, különösen az első táborok idején. Rengeteget izgultunk itthon mi, szülők.

 

A felkészülés attól is függ, hogy "ottalvós " vagy  "hazajárós" tábort választottunk.

 

A napközis jellegű táborból minden nap hazajön gyermekünk. A napi készülődés is a tábor programjától függ. Másként indítjuk útnak, ha strandolni és megint másként, ha túrázni mennek.

 

Ennél nagyobb izgalom, ha "ottalvós" tábort választunk.

 

Az első és legfontosabb a választás. Mindenképpen vegyük figyelembe kislányunk/kisfiunk véleményét, kívánságait, érdeklődését, kivel szeretne menni. Mindenképpen szerencsés olyan tábort választani, ahol sokat mozognak: úsznak, túráznak, kerékpároznak, táncolnak. Ne higgyünk abban, hogy ezalatt az egy hét alatt megtanul bármilyen nyelven vagy bepótolja az év közben elmulasztottakat.

 

A lényeg, hogy jól érezze magát, pihenjen, minél több élményt gyűjtsön, amiből majd lehet táplálkozni a borongós őszi napokon. 

 

tabortuz.jpg

 

A következő probléma, mit csomagoljunk. A táboroztatók mindig adnak egy listát, mi az, ami okvetlenül legyen a csomagban.

 

Segítség lehet:

http://divany.hu/kolyok/2015/06/24/ezt_csomagolja_a_gyereknek_az_egyhetes_taborba/

 

Mikor a kislányom táborozott, mindig közösen csomagoltunk. A csomag tartalmáról készítettünk egy listát, amit a táska egy rejtett zugába tettünk, hogy a hazafelé csomagolásnál segítségére legyen.

 

Minél kisebb korban engedjük el, annál jobban fel kell készítenünk erre a kalandra, különösen az első alkalomkor. Minden napra külön kis zacskóba tettük az alsóneműt. Itthon titokban -, hogy meglepetés legyen számára reggelente -, minden zacskóba tettem egy kis cédulát, amire ráírtam, hogy aznap mi lesz a program, és egy személyes, neki szóló üzenetet.

 

Este pedig a magával vitt kabala mackónak suttogta el az aznapi eseményeket, és mi a mackón keresztül kívántunk neki jó éjszakát.

Nálunk a cédula és  kis mackó elég sokáig működött.

 

Külön zacskókat tegyünk be a szennyesnek. Úgy csomagoljunk, hogy minden nap tiszta ruhát tudjon felvenni. Legyen esőkabát, váltócipő, meleg pulóver is nála.

 

Mennyi idős korban engedjük el először? Gyereke válogatja.

Kislányom az első osztály elvégzése után volt először vándortáborban. Mikor megérkezett, és meglátott bennünket, zokogott. De odahaza már csak mesélt, mesélt, tele volt élménnyel.

Még néhány dolog, ami problémát szokott okozni.

 

Zsebpénz. Lehetőleg egységes legyen. Akinek sok van, az ugyanolyan rosszul érzi magát, mint akinek kevés.

 

Látogatás. Nem szerencsés meglátogatni a tábor ideje alatt, mert ez senkinek sem jó. Se a szülőnek, se a gyerekünknek, se a többi gyereknek.

 

Telefonálás. Ma már a mobil telefonos világban, nehéz dolog. De ezt is előre meg kell beszélni. Megérkezéskor, és mondjuk három naponta felhívjuk.

 

Hisz pont az a varázsa a táborozásnak, hogy naponta nem találkozunk, beszélünk a szüleinkkel. Ha gond van, a felnőttek úgyis telefonálnak a szülőknek.

 

Minden tábort szervező tart egy közös megbeszélést a szülőknek. Itt a vitás kérdésekben egyeztetni lehet. A cél, hogy minden gyerek jól érezze magát.

 

Egy atlantai felmérés szerint a nyáron táborozó diákok jobban teljesítenek szeptemberben. Nálunk ilyen felmérés nem készült.

De nem is ez a lényeg. Fontos, hogy gyermekünk érezze jól magát, szerezzen minél több barátot, élményt, erősödjön az önbizalma.

 

 

 

Kimondottan szerencsések azok a gyerekek, akik a nyár egy részét a nagyszülőknél tölthetik.

A ti családotokban a gyerekek nagymamákkal és nagypapákkal töltik a nyarat vagy nélkülük?

Miért is fontos a nagyszülők, szülők, gyerekek közti harmonikus kapcsolat kialakítása? Kinek is jó ez?

 nagyszulo.jpg

 

Először is nagyon jó a szülőknek, biztonságos környezetben tudhatjuk gyermekeinket. De ne feledjük, ők tesznek szívességet nekünk, ezért akkor is köszönjük meg, ha egy kicsit mások a szabályok, eltér a napirend az otthonitól.

 

Nagyon jó a gyermekünknek, mert valami olyat kap a nagyszülőktől, amit mi szülők sohasem tudunk neki megadni. Ők már felnevelték a saját gyerekeiket, az unokákat már csak szeretni, kényeztetni, feltétel nélkül elfogadni szeretnék. Egy gyerek ezeket a pozitív élményeket elraktározza, és elviszi magával felnőtt korába. Valószínű, nem emlékeznénk olyan szívesen a nagyszülőknél töltött nyarakra, ha nem kényeztettek volna bennünket.

 

Nagyon jó a nagyszülőknek, mert egy kicsi unoka érkezése új értelmet adhat az életüknek. A nagyszülőknek az unokával nem kell viselnie a mindennapi felelősséget, hiszen arra ott van a szülő. Zavartalanul élvezheti az unoka által nyújtott örömöket, és ez a saját testi, lelki problémáiról is eltereli a figyelmét.

Több nagyszülőt hallottam panaszkodni, hogy itt fáj, ott fáj, de, ha az unoka érkezik, már hajnalban felkel, süt-főz. Ha több napra marad, programot szervez, kirándulnak, strandolnak, barátokat fogadnak, festenek, gyurmáznak, olvasnak, közösen sütit sütnek, vagyis fáradhatatlanok.

 

Betty Locke, amerikai írónő Imádlak, Nagyi! címmel könyvet írt.

Alsó tagozatos gyerekeket és nagyikat kérdezett a kényeztetésről.

 

Gyerekek  szerint: "a nagyi ajándékot hoz",

                                          "érdekes helyekre visz",

                                          "odafigyel rám",

                                          "törődik velem",

                                         "szerinte tökéletes vagyok".

 

Nagyik szerint: "örömet okozni",

                                  "nevelés helyett korlátozás nélkül örülni egymásnak",

                                 " jól érezni magunkat együtt".

 

Mindegyik megfogalmazás a feltétel nélküli szeretet.

 

Nekünk szülőként ez miért nem természetes?

Félünk, hogy elrontjuk, nem jól neveljük, állandóan aggódunk, meg akarunk felelni.

 

Kedves Szülők! Nem baj, ha egy kicsit másként telnek a napok a nagyszülőknél, gyerekeink rengeteg élménnyel, testileg, lelkileg megerősödve térnek haza.

 

Ezek a kiruccanások erősítik a gyökereiket is, hagyják kinőni a szárnyaikat. Nem lehet őket "elrontani", rövid időn belül visszaállnak "otthoni üzemmódba".

 

 

kezek2.jpg

 

Épp ezért nem tartom szerencsés dolognak, ha "használati utasítást" adunk gyerekünk mellé, hogy mit szabad és mit nem szabad tennie, mikor és mit egyen, mikor feküdjön le. Azt meg különösen ne kérjük, hogy mindennap gyakoroljanak, tanuljanak.

Inkább azt kívánjuk, hogy érezzék jól magukat.

 

Te milyen emlékeket őrzöl a régi nyarakról?

Oszd meg ezen a felületen is!

 

Nyaralás gyerekkel belföldön vagy külföldön? Örök dilemma. Kikapcsolódás vagy rémálom gyerekekkel nyaralni? Nektek mi a tapasztalatotok?

 

Írjátok meg! Bátorítsátok egymást! Segítsetek egymásnak!

 

 utazas.jpg

Mindannyian találkozunk néhány hónapos kicsi babákkal idehaza és külföldön is, akiket a szülei magukkal visznek a nyaralásukra. Bizonyára mindenkinek van az ismerősei között olyan, aki el sem tudná képzelni, hogy a pici baba napirendjét egy utazással megváltoztassa.

Nézzük először azt a kérdést, hogy gyerekkel vagy gyerek nélkül nyaraljunk? Gyerek nélkül nyaralni kényelmesebb, pihentetőbb. Gyerekkel fárasztó a nyaralás és az utazás is, legyen aprócska vagy nagyobbacska. De hát a gyereknevelés sem könnyű. El kell döntenünk, mi a cél.

Vallom, hogy a nyaralás lényege a közös élmény, ez a kovásza a családi összetartozásnak.

Az élmény befogadására már a kicsik is képesek. Ha biztonságban érzik magukat, ha a szülők is nyugodtak, akkor mindenki számára élmény lesz a nyaralás.

Több olyan kisgyereket is tanítottam, akiknek a szülei végigdolgozták a nyarat és szeptember közepén mentek el pihenni. Gyermeküket a nagyszülőkre akarták bízni, akikkel egyébként is egész nyáron együtt voltak, míg a szülők dolgoztak.

Majdnem mindig sikerült meggyőzni a szülőket, hogy azalatt a pár nap alatt nem marad le a tanulásban, de a közös kikapcsolódás fontos szülőnek, gyereknek egyaránt, vigyék magukkal a gyerekeiket is.

A leírtakból is látszik, hogy mi mindig gyerekkel nyaraltunk. Sosem éreztem, hogy fárasztóbb, mintha kettesben lennénk. Azt viszont nagyon sajnáltam volna, ha nem együtt éljük meg azokat az élményeket, amiket együtt átéltünk. Még a rengeteg szúnyogra is jó visszaemlékezni a Tisza partján vagy  Budapestre, ahol a napot mindig a Planetáriumban kezdtük, mert akkor épp a csillagok érdekelték vagy a viharos tengeri fürdőzésre.

 

A lényeg, hogy együtt voltunk.

 

urepulo.jpg

 

Belföld vagy külföld?

Van, aki bátran utazik a világban apró gyermekével, van, aki csak bizonyos kor után viszi külföldre. Én az utóbbiak táborába tartozom. Az is igaz, az egy egészen más korszak volt, mint a mostani.

Mindegy, hogy belföld vagy külföld, mindkét esetben meg kell terveznünk az utat, mindenképpen gyerekbarát szállást keressünk. Minél kisebb egy gyerek, annál jobban kell biztosítani a megszokott körülményeket. Hidd el, mindenre nem tudsz felkészülni! De ne feledd, nyaraltok! Érezzétek jól magatokat! Minden problémát meg lehet oldani.

A nyaralást legjobb, ha egy kalandnak fogjuk fel. Olyan dolgok történnek, amik otthon biztosan nem történnének meg velünk.

Ha belföldi úti célt választunk, akkor megismerkedhetünk hazánk más tájegységeivel, felfedezhetjük szépségét.

Külföldön bepillanthatunk más kultúrákba, szokásokba, megszólalhatnak gyerekeink is idegen nyelven, ez hatalmas kihívás. Szülőként is hatalmas élmény, figyelni gyerekünket egy teljesen idegen környezetben miként viselkedik.

Hiányozna az életemből, ha nem láthattam volna azt a büszke kislányt, aki Velencében pizzát rendel, együtt énekel, táncol az utca zenészekkel vagy, ahogy megbabonázva, tágra nyílt szemekkel áll a Szent Péter Bazilikában.

A nyaralás is a tanulás egy formája. Mindegy, hogy hova utazunk, a látottakról, tapasztalatokról beszélgessünk. Idegen környezetben soha ne hagyjuk magára! Éreznie kell, hogy a saját családja mennyire jó és biztonságot nyújtó környezet.

Bárhol is nyaralunk, nevessünk sokat, legyünk vidámak!

Ezek az élmények a legjobb útravalók gyermekeinknek.

 

Bizonyára, aki külföldre utazik, kellő körültekintéssel készül az útra. Néhány hasznos oldal.

 

Tanácsok mediterrán utazáshoz 

 

Utazás kiskorú gyermekekkel

 

Medúzák: szép, de veszélyes állatok

Testük legtöbbször harang alakú, arról lógnak le a különböző hosszúságú csápok, melyeken a csalánsejtek sorakoznak, ezekkel ejtik el zsákmányukat, melyek apró halak és más élőlények. A csalánsejtek egy szigonyszerű képletet és mérget tartalmaznak, ha egy élőlény hozzáér a csalánsejt érzékelő szőréhez, akkor a szigony kivágódik és mérget juttat az áldozat testébe. A bajt növeli, hogy az áldozat szabadulása közben kapálódzva, csak jobban magára tekeri a medúza csápjait, így több csalánsejt lép működésbe egyszerre.

 

 

Embernél szerencsés esetben legtöbbször „csak” némi fájdalommal, esetleg múló bénulással jár, de vannak olyan medúzafajok, melyek életveszélyesek még az embere is. Az iszonyatos fájdalom mellett szövetroncsoló és idegbénító hatású lehet a méreg. A szúrás helyén hólyagok, duzzanatok képződnek, előfordul izomgörcs és hányás is. A reakció olyan heves is lehet, hogy légzésbénulást, kómát és fulladásos halált is okozhat. A legismertebb veszélyes faj a kockamedúza, szúrása azonnali segítséget követel, különben végzetes. A sérült testrészről le kell dörzsölni a bőrbe fúródott apró szigonyokat, (mert folyamatosan méreg kerül az áldozatba, amíg azok benne vannak) és ecettel vagy más enyhén savas folyadékkal locsolni kell (lassítja a méreg hatását), amíg az orvos oda nem ér. Más medúzáknál az ecetes borogatás elég, amíg orvoshoz kerül az áldozat.

 

 

A medúza nem támad emberre, a szerencsétlen találkozás leginkább a meleg tengerekbe lebegő medúzákba véletlenül való beleúszás során történik, némely esetben az óvatlanok megfogják, de ez ritkább.

 

 

Tüskés rája

Ezek a furcsa tengeri állatok igen veszélyesek tudnak lenni, ugyanis farkuk végén egy vagy több fűrészes tövist hordanak, nyugalmi helyzetben ellapulva, de ha veszélyben érzik magukat, akkor felmeresztik és a vélt vagy valós támadóba döfik, mivel mérget tartalmaz, így könnyen végzetes lehet (Steve Irwin, krokodilvadász végzetét is egy rája okozta, egy balul sikerült találkozás során, a rája mellkason szúrta, ami azonnali halált eredményezett). Az állat egyébként békés természetű, a baj akkor van, ha valaki véletlenül rálép a homokban pihenő rájára.

 

 

A rája szúrásnak tünetei: éles fájdalom, vérzés, hányás, hidegrázás és bénulás lehetnek. Némely szerencsétlen esetben halált is okozhat, főleg ha nem részesül szakszerű ellátásban a sérült. Szúrás esetén azonnali orvosi segítségre van szükség, ha az időbe teli, akkor minél hamarabb el kell távolítani a bőrbe maradt tüskéket, lemosni a sérült részt és valamennyire kivéreztetni a sebet.

 

 

A nyári élményeiteket osszátok meg velünk! 

 

 

Tanácsaitokat is szívesen olvasnánk ezen az oldalon is! :)

 

 

 

Már mindannyian megterveztük a nyarat. Tudjuk, mikor megy gyermekünk táborba, mikor lesz a nagyszülőknél, keresztszülőknél, mikor fogadunk mi vendégeket, mikor tanulunk és mikor lesz velünk gyermekünk. Hova menjünk, hogy élmény maradjon gyerekünknek is a velünk töltött idő? Ha tehetitek, töltsétek az időt a víz közelében!

Ebben a kánikulában a víznél mi is lehetne jobb?

Miért jó a vízben, vízparton ?

Nemcsak azért, mert úszni nagyon jó és egészséges. Tudtad, hogy a fejlesztés egyik legjobb közege a víz? Remekül fejleszti a térérzékelést, a két agyfélteke közti kapcsolatot, így az iskolában is jobban teljesít majd.

 

uszas.jpg

 

Élvezzük a nyarat! De tanítsunk meg néhány szabályt gyermekünknek! Ne tiltással, félelemkeltéssel, hanem példamutatással, beszélgetéssel hívjuk fel a figyelmét a biztonságos strandolásra.

Az első és legfontosabb, hogy fürdeni csak kijelölt helyen szabad.

A vízbe ugrálás veszélyes. Soha sem tudhatjuk, mit rejt a víz mélye, mi van a víz felszíne alatt.  Balszerencsés ugrás végzetes is lehet.

Nem tanácsos felhevült testtel hideg vízbe ugrani. Vizezzük be a csuklónkat, arcunkat, mellkasunkat! De még jobb, ha fürdés előtt és után is lezuhanyozunk. Ha mi így teszünk, gyermekünknek akkor is természetes lesz, hogy így tegyen, ha már nem velünk jár strandolni.

Példamutatással tanítsuk meg a WC használatára! Számtalanszor és szomorúan láttam, hogy fiatal szülők kényelemből vagy lustaságból a fa tövébe vitték pisilni a kisfiukat, kislányukat. Te szeretnéd ilyen helyre leteríteni a plédedet, napozó ágyadat? Miért gondolod, hogy más szeretné?

Figyeljétek közösen a viharjelzést! A Balatonon hirtelen, egyik percről a másikra képes kitörni a vihar. Nagyobbacska gyerekeknek akár fel is olvashatjuk vagy el is olvastathatjuk velük Fekete István: Tüskevár című regényének azt a részét, ami a vihar kitörését írja le.

Remek időtöltés a víz partján a homokvár építése. Ilyenkor egyáltalán nem érzik a gyerekek, hogy szomjasak. Figyeljünk rájuk, pótoljuk a folyadékot, itassunk velük vizet!

 

varepites.jpg

 

Én is napimádó vagyok. De bőrgyógyászoktól hallottam, hogy az elmúlt nem egészen tíz év alatt megkétszereződött a bőrdaganatok száma. Gyakran halljuk, hogy a bőr nem felejt, és a gyermekkori leégés is oka lehet a felnőttkori bőrráknak. A felelősségünk óriási. Viseljünk kalapot, napszemüveget mi is és a ránk bízott gyerekek is, használjunk fényvédő krémet! Fontos, hogy délidőben kerüljük a napot! Húzódjunk árnyékba! Különösen veszélyes, ha a napon elalszunk.

A vízben még a jól úszó gyerekünket se hagyjuk felügyelet nélkül. A vízparton is fél szemmel kövessük a mozgását. A szívem szakad meg, mikor azt hallom a hangos bemondóban, hogy X Y kisfiú/kislány keresi a szüleit. Mit élhet át abban a pár percben, amíg ismét a szülei karjai közt érezheti magát?

A vízibicikli és a csúszda helyes használatára is meg kell tanítanunk gyermekeinket.

 

A folyóvizek, bányatavak még nagyobb odafigyelést igényelnek. Az áramlatok, örvények még a jól úszókat is képesek elsodorni. A bányatavak pedig kiszámíthatatlanok, hirtelen, gyorsan mélyülnek.

Többen kérdezték tőlem, hány éves kortól lehet egyedül elengedni strandolni egy gyermeket? Ez nagyon sok mindentől függ. Nagyon fontos, hogy mennyire megbízható gyermekünk és a barátai. Kislányom tizenhárom éves korában ment el először a barátnőivel felnőtt kíséret nélkül. Ez korai vagy késői időpont? Most sem tudom, pedig azóta sok év telt el, de szerencsére mindig épségben ért haza.

Te mikor strandoltál először felnőtt felügyelete nélkül, és mikor engedted egyedül a gyermekedet a barátaival?

 

 

 

Bizonyítvány, bizonyítvány

2015.06.19. 16:22

 

bizonyitvany.jpg

Június 15-én befejeződött a tanév.

Van, ahol már megkapták, van, ahol a héten kapják meg a tanulók az éves munkájuk eredményét  tartalmazó bizonyítványt.

Több ízben hallottam nagy büszkén szülőktől, ha kiváló az eredmény:

"Meglátszik, hogy az én fiam/az én lányom."

De mi van, ha gyengébb az eredmény vagy netalán pótvizsgázni kell?

Annak a gyereknek is tudnia kell, hogy őt is szeretik a szülei, akinek az eredményei gyengébben sikerültek. :)

Még akkor is, ha nehezen tudjuk elfogadni a történteket, kudarcként éljük meg, dühösek vagyunk. Kire? A gyerekünkre? A pedagógusra? Önmagunkra?

De miért is kudarc, ha nem kitűnő a bizonyítvány?

Minden gyereket önmagához kell mérnünk.

Erről írt Répási Adrienn.

Szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe.

 Adrienn Répási

Érdekes kívülállóként szemlélni az otthoni bizonyítványosztást... amikor látod, hogy néhányan büszkén, elégedetten tértek haza az évzáróról, mások inkább hallgatnak. Érdekes megfigyelni milyen stratégiákat választanak a kitűnő bizonyítványt felmutatni nem tudó szülők - mire nem jó a facebook...
Van aki ugyanúgy fotózza és megosztja az évzáró eseményeit mint a szülinapi vagy a nyaralási képeket, de mintha szégyellnivaló lenne egy-egy négyes vagy hármas eredményben, erre nem utal... A többség viszont hallgat és csendben szégyenkezik. Elszomorító ez, rengeteg gyerekes ismerősöm van, mégsem olvastam egyetlen olyan bejegyzést sem, hogy büszkék vagyunk, mert a gyerekünk becsülettel végigdolgozta az évet. Matekból is elérte a hármast pedig ez neki 5x annyi munkájába került mint másnak a kitűnő. Ez tragikus... hogy egy gyerek hajt egész éven át, próbál a teljesen agyament elvárásoknak megfelelni, mégis mondjuk a néhány négyest és sok ötöst tartalmazó bizonyítványra nem lehet büszkének lenni, mert mindenkiben elültetik az érzést, hogy csak a kitűnő ér valamit, csak a tökéletes az elég. Miközben valahol mélyen mindenki tudja, mennyire köze nincs a bizonyítványnak se teljesítményhez, se befektetett munkához, se fejlődéshez, se készségekhez.
Persze, a kitűnők mögött néha rengeteg munka van (néha meg ugyanannyi vagy kevesebb mint egy közepes mögött), ami szerencsésen párosul jó képességekkel, szorgalommal, olyan adottságokkal amelyek jó iskolai beválást hoznak és a gondos szülői háttérrel. De soha senkinek nem kellene azt éreznie, hogy a közepes bizonyítvány miatt ő vagy az ő gyereke kevésbé jó mint a többi.
Az évzárókon példaként nem - vagy nem csak - a kitűnőket kellene állítani. Ott lenne a helyük azoknak a négyeseknek, hármasoknak sőt ketteseknek akik ezt az eredményt szívós kitartó munkával érték el, akik átlépték ezáltal a saját árnyékukat, vagy akik nem, de mondjuk kedvesek és segítőkészek a többiekkel, szépen énekelnek, ügyesen rajzolnak vagy mindig vidámak stb. stb. stb.