Vannak gyerekek, akik nem bírják, ha nézik őket, kipirulnak, megszólalni is alig mernek, teljesen zavarba jönnek. Ha ismeretlen közösségbe kell menniük, szinte belebetegszenek.
Ilyen, mikor iskolát vált egy gyermek, vagy esetleg még lakhelyet is. A régi, megszokott helyek, barátok helyett sok- sok új dologgal kell megbarátkoznia. Ez az egyik gyereknek könnyebben megy, a másiknak nehezebben.
Mit tehetsz te, mint szülő?
Az egyik trükk, összegyűjteni gyermeked jó tulajdonságait, mi az, amiben ügyes, milyen helyzetekben tudott ügyesen helytállni mások előtt is, mikor szerepelt jól.
A másik trükk, hogy keressétek az okát annak, hogy mi az, ami zavarja, ha ránéznek, ha új közösségbe kerül. Próbálja meg felidézni, mi mindenre gondol abban a pillanatban, amikor elkezdi magát rosszul érezni.
Tudjuk, a hangulatunkat, viselkedésünket nagyban meghatározza az, ahogyan gondolkozunk. Ezek közül a gondolatok közül sok olyan van, amikre fel sem figyelünk, automatikusak, viszont kihatással vannak a hangulatunkra, önbizalmunkra. Ilyenek pl. „tuti elrontom”, „ki fognak nevetni”, „senki sem fog barátkozni velem“.
Ha összegyűjtöttétek ezeket az automatikus gondolatokat, írjátok le, és nézzétek át, valóban igazak-e!
A legtöbbször kiderül, hogy nem is igaz, csak gyermekünk látja rosszul a helyzetet. Hiszen mi a bizonyíték arra, hogy butaságot fog mondani, és mi a bizonyíték rá, hogy ha esetleg butaságot is mond, akkor kinevetik.
Ez csak egy példa, keressétek meg gyermeked automatikus gondolatait!
Az önbizalom erősítésében a leghatékonyabb út emellett az önismeret fejlesztése.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.