Nagyon sokszor hallottam szülőktől, nagyszülőktől, hogy a gondtalan gyerekkornak vége, ha egy gyerek elhagyja az óvodát. Elkezdődik az iskola, és semmi másra nincs idő, mint az iskolai feladatokra.

Az természetes, hogy a család időbeosztása megváltozik, de az már nem, hogy eddigi véleményed az okosnak, talpraesettnek tartott gyermekedről megváltozzon, csupán azért, mert az iskolai előmenetele nem kiváló.

Az iskolai kudarcok miatti otthoni nézeteltérések feleslegesen megterhelik a kettőtök viszonyát.

A mindennapos számonkérések, esetleg büntetések miatt egyre több és komolyabb nevelési problémát kell megoldanod.

Először csak dacossá, majd egyre megközelíthetetlenebbé válik. Mindez csökkenti az önbizalmát, az énképét is negatív irányban befolyásolja.

A statisztikai adatok alapján az utóbbi időben megnőtt a lelki zavarokkal küszködő kisiskolások száma.

Ennek oka az, hogy a gyerekek egyedül nem tudnak megbirkózni a tanulási nehézségeikkel, a beilleszkedési problémáikkal, az önértékelési zavaraikkal.

Soha ne feledd azt a pillanatot, amikor először tartottad a kezedben a kislányodat, kisfiadat! Feltétel nélkül elfogadtad olyannak, amilyen.

Szeresd most is, ha netán gyengébb osztályzatot kap, vagy az élet más területe okoz számára nehézséget!

Az ilyen helyzetekben még nagyobb szüksége van Rád, a szülőre; arra, hogy elfogadd, szeresd!

A szülői bizalom és feltétel nélküli szeretet, a biztonságos és nyugodt otthon, nélkülözhetetlen a sikeres iskolai léthez.

A lelki problémákat, a tanulási zavarokat, a gyerekünk elmagányosodását is megelőzhetjük, ha mindennap alkalmat teremtünk arra, hogy nyugodt körülmények között elmesélhesse az iskolában történteket, mindazt, ami a szívét nyomja.

Ez nem csak azt jelenti, hogy elmondja, mi volt az ebéd, kapott-e valamilyen érdemjegyet, hanem azt is, hogy beszélhessen az érzéseiről, a barátairól, a szünetben történtekről, mert azok ugyanolyan fontosak, mint a tanórán történtek.

Dicsérd, növeld az önbizalmát, oldd a szorongásait!

Elvárásaidat igazítsd gyermeked képességeihez!

Mérei Ferenc szülőknek adott tanácsa megfontolandó.

Gyereküket állítsák lábujjhegyre, azaz legyenek vele szemben elvárásaik, ám ügyeljenek arra, hogy a talaj mindig biztos legyen a lába alatt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.